De mitől jó?

  1. Technikailag mindent tud. Egyrészt az ökölvívásról, másrészt a didaktikáról, vagyis arról, hogy a tudását miképpen adhatja át leghatékonyabban a tanítványának. A technika mellett az állóképesség fontosságát, és annak fejlesztését is ismernie és alkalmaznia kell.
  2. Sportpszichológus. Képes rá, hogy „jó útra” terelje, és azon tartsa a tanítványt, vagyis hogy az a sporttal foglalkozzon egyéb haszontalan dolgok helyett. Képesnek kell lennie motiválni is; önbizalmat, győzni akarást és elszántságot plántálni a neveltjébe. Erős „csapatszellemet” tud kialakítani. (Már két ember is lehet egy csapat.) Mindehhez tekintélyre, autoritásra van szüksége.
  3. Dietetikus. Nagyon fontos a táplálkozás és a megfelelő súly tartása, ami mára már önálló tudománnyá nőtt. A jó edzőnek legalább az alapokkal tisztában kell lennie.

Ez eddig egyszerű, de mitől lesz a jóból jobb?

  1. Tudnia kell, hogy minden egyénnek más az igénye, kimondottan rászabott hozzáállással lehet kihozni belőle a maximumot. A kiváló edző nem csak tudja ezt, hanem fel is ismeri a tanítvány egyedi igényeit (technikában, terhelésben stb.), és a gyakorlatban alkalmazza is.
  2. Fel kell ismernie, hogy mennyire fontos a komplex mozgáskultúrák fejlesztése (pl. kiegészítősportként torna) és mekkora nyújtás (lazítás) szerepe. (A jelenlegi edzők 90 %-a nem fordít elég időt, figyelmet a nyújtásnak.)
  3. Számítógépes ismeretek. A jó edzőnek otthon kell lennie a világhálón, mert végtelen tudásforrás vár rá a fent említett ismeretek elmélyítéséhez, az újdonságok megismeréséhez. A „média-kommunikációs jelenlét” az edző és a sportoló számára is nagyon hasznos ezért a szociális hálókon is jó ha otthon van.

Egy jó edzőnek tehát elég, ha mindenben tökéletes.